Akkor kezdjük a száraz adatokkal.

1 , Érvényes magyar útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok kilencven napig tartózkodhatnak vízum nélkül      Japánban.

Megjegyzés

   a, Az útlevél legalább addig legyen érvényes, ameddig vissza nem tér Magyarországra.

   b, Vízummentes kiutazás esetén is, különösen az országba való belépéskor, az utazónak ajánlott a      következőket magánál tartani és szükség esetén felmutatni

- Japán időben történő elhagyását biztosító repülőjegy/hajójegy

- A kint tartózkodást fedező anyagi eszközök (készpénz és/vagy hitelkártya, bankkártya), esetleg a kártyát kibocsátó banktól egy angol nyelvű igazolás az adott kártyával hozzáférhető pénzösszegről.

2, Aki pénzkereső tevékenység céljából utazik Japánba, annak 90 napnál rövidebb ott tartózkodásra is szükséges a vízum.

3, A vízum általában egy hét alatt készül el, kiállítása (magyar állampolgárok számára) díjmentes.

4, Japánba szóló vízumkérelmet Japánban nem lehet benyújtani. Magyar állampolgárok, illetve tartózkodási engedéllyel Magyarországon élő nem magyar állampolgárok vízumkérelmüket a Magyarországi japán Nagykövetség konzuli osztályához forduljanak.

5, A vízum kiállításának feltételei:

Akkor kaphat valaki Japánba való tartózkodásra vízumot, ha eleget tesz az alábbi követelmények mindegyikének és a vízum kiadása indokolt.

a, A vízumot kérelmező érvényes útlevéllel rendelkezik, valamint jogosult visszatérni abba az országba, melynek állampolgára, illetve amelynek állandó lakosa.

b, A benyújtott dokumentumok hitelesek, teljesek és kielégítőek.

A vízumkérelemhez benyújtandó dokumentumok a következők:

- 1 darab 45x45 milliméteres nagyságú fénykép

- Útlevél

- Vízumkérő lap

A legtöbb vízumtípushoz kötelező benyújtani az úgynevezett Certificate of Eligibility (Jogosultsági bizonyítvány?)  nevű dokumentumot.

Fontos: a vízumkérelmet személyesen kell benyújtani!

c, A vízumot igénylő Japánban tartózkodása alatt folytatandó tevékenysége, az ott tartózkodás státusza, valamint időtartama megfelel a Bevándorlási és Menedékjogi Törvényben (1951. Évi 319 sz. Kormányrendelet, a továbbiakban `Törvény`) meghatározott rezidens-státusznak és tartózkodási időtartamnak.

d, A vízumkérelmező nem tartozik a Törvény 5. Cikkelye 1. Bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem. (Akármi legyen is az. J)

Részletes információ:

Japán nagykövetség oldala:

http://www.hu.emb-japan.go.jp/index_h.htm

Ez így jó száraz. Nem mintha az a veszély fenyegetne, hogy valaha is japánban lenne lehetőségem dolgozni, vagy 90 napnál hosszabb ideig ott tartózkodni, de sosem lehet tudni. Az egyik ismerősöm dolgozott fél évet Koreában. A baj csak az volt, hogy olyan vízuma volt, hogy három hónap után el kellett hagyni az országot. Gondolta semmi baj, majd áthajózik Japánba, ott lepecsételik az útlevelét és a következő hajóval visszamegy. Csak az időpontnak nem nézett utána, így sikerült egy olyan napot kiválasztania ami munkaszüneti nap volt Japánban, így Koreába aznap nem ment hajó. Ott állt pénz nélkül , hajó nélkül, egy olyan országban, ahol nagyon kevés az olyan ATM ami elfogadja az itthon használt műanyag kártyákat. Merthogy Japánban amolyan takarékbetétkönyv szerű füzeteik vannak, azt kell az automatába berakni, arra adja ki a pénzt, és mindjárt bele is nyomtatja az aktuális összeget ami a kártyán van. Végül arra már nem emlékszem, hogy mit csinált, de csak másnap tudott visszamenni Koreába. Szóval az ilyenekkel is érdemes óvatosnak  lenni.

Mostantól majd már jöhetnek a látnivalók. Az azért izgalmasabb lesz.