Van, hogy mellényúlok egy-egy sorozatnak. Hol azzal, hogy minek néztem én ezt meg, hol azzal, hogy mi a fenének nem néztem én ezt még meg. Mégis mire vártam? Ez most az utóbbi. Mégis mi a fenére vártam?

Soha nem tudtam, hogy mi csinál egy filmnél a producer. Persze azt az ember tudja, hogy ő adja/szerzi a pénzt, meg, hogy mindig mindenbe beleszól, és emiatt mindenki utálja, de ez azért elég felületes tudás. Lényegében még csak nem is tudás. Na, most kiderült. Ha valaki nézi, szereti, várja, követeli ezeket a doramákat, annak kötelező. Csak, hogy tudjuk, hogy nem csak a mangaírók nem alszanak, esznek, léteznek a határidő előtt, hanem a filmesek sem. Érdekes volt látni, hogy, hogyan működnek a dolgok, hogy kik kezdik, hogyan kezdik, a forgatókönyvet, a színészválogatást, a rendező keresést, a csatorna kiválasztását, a forgatást, ki kivel van szerzősében, és még egy csomó mindent. És persze tudom, hogy ha nem a producer szemszögéből írták volna meg a sorozatot, akkor más lenne az, aki küzd, harcol foggal-körömmel, könyörög, megalázkodik, de akkor is azt hiszem, hogy sok dolgot meg lehet tudni arról, hogy, hogy is működnek egy ilyen forgatáson a dolgok. Mindenkinek aki dorama/sorozat függő kötelező!!

Anthony Kim (Kim Myung-Min) könyörtelen, bunkó és nagyon sikeres Mint az ilyenkor lenni szokott sokan kívánják a bukását. Mert persze bukik. Minél magasabban van valaki annál nagyobbat, és annál többen taposnak élvezettel a fejére, mikor már padlón van.  Miután kirúgják a produkciós cégtől ahol igazgató volt, és a saját módszereivel tette a legnagyobbá, egy saját kis irodát nyit, ahol évekig csak vegetál, és pszihológushoz jár a szorongásai miatt. Aztán adódik egy halvány reménysugár. Egy japán befektető szeretne egy sorozatot forgatni a japán megszállás idejéről, csakhogy az eddigi forgatókönyvek nem tetszettek neki. Gyorsan kell cselekednie, csakhogy Lee Go-Eunnal (Jung Ryeo-Won) azzal a kezdő forgatókönyvíróval kellene együtt dolgoznia, akinek az utolsó munkájával kettétörte a karrierjét, és a nő azóta már nincs is a szakmában. Már az eleje sem kezdődik jól, bár végül nagy nehezen ráveszi a nőt, hogy dolgozzanak együtt, elmennek japánba, megkötik az üzletet, majd kiderül, hogy a befektető a jakuza egyik vezéralakja, így aztán az, hogy nem tartják be a szavukat nem csak a szerződés elvesztését, hanem esetleg az életük elvesztését is jelentheti. Márpedig olyan ígéreteket tett, amit normális körülmények között is szinte lehetetlen lenne betartani, nem úgy, hogy mindenki azon van, hogy még jobban eltapossa. Viszont nincs más lehetősége arra, hogy vissza tudjon térni a szakmába, és visszaszerezze az elvesztett befolyását, tehát mindenét egy lapra teszi fel. És nem csak a sajátját, hanem Lee Go-Eunét is.

Ritkán látok ilyet, de a két főszereplő mellett van még egy harmadik. Kang Hyun-Min (Choi Si-Won) a készülendő film férfi főszereplője. Bizonyos részeknél úgy éreztem, hogy főbb szereplő, mint a főszereplő páros. Si-Won nem éppen a szívem csücske, szerintem nagyobb cirkuszt csapnak körülötte, mint amekkorát megérdemelne, talán pont ezért volt az, hogy tökéletesen tudta hozni a szememben a  kívülről álompasi, de személyiségre, egy, ha nem is rosszindulatú, de önző, pénzmániás idiótát. Persze azért a végére ez is finomodik valamennyit, ha nem is sokat. Mondjuk elgondolkoztam azon, hogy Si-Won miért kapja folyton a tehetségtelen, önimádó sztár szerepeket.

Néha picit eltúlozták a kínlódást, de még az elviselhető határon belül maradtak, és sokkal több mindent ad, minthogy ezt fel kelljen róni hibának. Van magyar felirat, letölteni a szokásos helyről lehet.